Zágráb, 2018.04.13-05.20.
A zágrábi Balassi Intézetben áprilisban nyílik a kiállítás.
Tápai Nóra
kurátor
LENCSÉS IDA
Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész
a Magyar Kárpitművészek Egyesületének alelnöke megnyitó beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kiállítóművészek!
A Magyar Kárpitművészek Egyesülete immár másod ízben állít ki itt a Balassi Intézetben. Az elmúlt évben mutatkoztunk be Önöknek egy reprezentatív kiállítás keretében és most nagy örömünkre szolgál, hogy az első kapcsolat eredményeként újból itt lehetünk.
Az idei közös kiállításnak izgalmas mondanivalója van. A magyar művészek klasszikus szövéssel készült miniatűr munkáinak találkozása a horvát művészek konceptuális, experimentális textil objektjeivel, amelyek térbe sűrítve mondják el üzenetüket mai világunkról. Budapesten 2017. áprilisában, Kárpit3 címmel nemzetközi kiállítást szerveztünk, melyen 17 ország művészeinek 35 nagyméretű alkotása szerepelt. Az egyesület tagjai és a külföldi művészek Aranyfal címen 105 darab 20×20 centiméteres mini textilt állított ki az összefogás jelképeként. Ebből mutatunk be Önöknek 32 művet.
A Magyar Kárpitművészek Egyesülete 1996-ban alakult, több mint nyolcvan tagot összefogó művészeti szervezetté bővült, mely az európai gyakorlathoz mérten nagyszámú közösségnek tekinthető. Összefogja és képviseli a hazai tagság mellett a határon túli, illetve ma is külföldön élő tagjainkat. A Magyar Kárpitművészek Egyesülete eddig több mint száz nemzetközi és hazai kiállítás résztvevője és rendezője volt, melyek közül a legjelentősebbek a washingtoni Textil Múzeumban, Genfben- az ENSZ székházában, majd a kanadai Vancouverben és az olaszországi Ceri-ben a Magyar Kulturális Év alkalmából rendezett tárlatok.
Jelentős eseményként említhető még a budapesti Iparművészeti Múzeumban bemutatott Transzcendens térképek című kiállítás, melyen az Egyesület alapításának 15. éves jubileuma alkalmából, hatvan művész vett részt.
Szövés-kódok címmel, a budapesti Francia Intézetben létrehozott kiállítás pedig főként az egyéni alkotások minél gazdagabb bemutatására összpontosított.
Az egyesület szervezője és házigazdája volt a Kárpit 1. és Kárpit 2. nagyszabású nemzetközi kiállításoknak a budapesti Szépművészeti Múzeummal közösen. A Kárpit3. kiállítás előkészítésére „Apokalipszis vagy fenntarthatóság” címen konferenciát szerveztünk és az elmúlt évben kiállítást rendeztünk a Vigadó Galériában. Büszkék vagyunk az Európa Tanács Székházában, Strasbourgban rendezett kiállításunkra, és arra, hogy munkáink által tiszteleghettünk a marosvásárhelyi Kultúrpalota fennállásának centenáriumán és a római Magyar Akadémián, amikor 20 éves lett az egyesület és művészeinknek is szólt azaz elismerés amikor a Milánó-i Expo Magyar Pavilonjában több mint húsz millióan láthatták közös alkotásainkat.
Egyedülálló teljesítmény a közösen alkotott nyolc nagyméretű művünk. (Kárpit határok nélkül, Szent István és műve, Corvin kárpitok, Transzcendens térképek, Duna-Limes, Petőfi -,,…keresztül szőtték-fonták szívemet”…, Hommage a Radnóti és a Szent László triptichon.
A monumentális kárpitok lehetőséget teremtenek az együttalkotásra, az alkotói öntörvényűség és a közös munka kényszereiből fakadó alázat egyesítésére. A nagyméretű művek létre hozását a művészettörténeti értéket is jelentő szövőszékek „örökbefogadása” tette lehetővé, ami sajátos hagyományőrző szerepet is kínált a közösség számára. Így az Egyesület ennek a műfajnak a tárgyi hagyatékát, muzeális értékeket megóvó, és gyakorlatban is hasznosító, értékteremtő tevékenységével kiemelt szerepkörhöz jutott az egyetemi oktatás területén is. A hagyományos kárpitszövés műfaja egyesíti a tervező, a kartonkészítő és a kivitelező szövő gyakorlatát, ezt a gyakorlatot ápolja a műfaj professzionális művelőit összefogó, és a lehetséges fórumokon képviselő Egyesület. Hasonlóan nagy figyelmet fordítunk a mini textilek ügyére. A mini textil megalkotása kreatív kihívás, és a kicsiny méret különös helyzetet teremt a kárpitművész számára. Ez a műfaj megengedi, hogy a hirtelen ötletet megpróbáljuk kivitelezni, akár grafikai, akár térplasztikai jellegű.
Az ünnepi alkalmat megragadva, ezúton kérjük fel a Horváth Iparművészek Egyesülete tagjait (ULUPUH), hogy látogassanak el hozzánk Budapestre és tekintsék meg a most készülő Szent László kárpitunk kivitelezését, és közösen gondolkodjunk egy újabb kiállítás megrendezésén.
Köszönetet mondunk az ULUPUH-nak, hogy a közös kiállítás katalógusának, valamint a plakát tervezésének és elkészítésének munkálatait magukra vállalták.
Külön köszönetemet fejezem ki a kiállítás létrejöttéért
Dr. Szlanyinka Anna kulturális attasénak és a Balassi Intézet munkatársainak,
az ULUPUH művészeinek és munkatársainak,
a Magyar Kárpitművészek Egyesülete művészeinek,
Branka Hlevnjak és Tápai Nóra kurátoroknak,
a kiállítás rendezőinek: Branka Hlevnjaknak, Tanja Grgurina Vuceticnek,
Kneisz Eszternek és Tápai Nórának, Kovács Tibornak a MANK művészeti főtanácsadójának, a kiállítás védnökeinek és a támogató szervezeteknek.
Engedjék meg, hogy az itt jelenlévő magyar kiállítóművészeket bemutassam:
Baráth Hajnal, Ipacs Hajnal, Kiss Kati, Máder Indira, Kneisz Eszter,
Lencsés Ida, Pápai Lívia, Pasqualetti Eleonóra, Sipos Éva, Székelyi Judit,
Tápai Nóra, Zelenák Katalin.
