Balogh Edit,  Benedek Noémi,  Bényi Eszter,   Bocz Beáta,  Csókás Emese, Fóris Katalin,  Harmati Zsófia,  Kecskés Ágnes,  Kelecsényi Csilla,  Kovács Péter,  Kozma Rozália, Kneisz Eszter,  Lencsés Ida, Máder Indira, Pápai Lívia,  Pázmány Judit,  Pasqualetti Eleonóra, Sipos Éva,  Tápai Nóra,  Szabó Verona,  Vajda Mária,  Zelenák Katalin

 
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének Radnóti-kárpitja

2014 – 2015-ben Radnóti Miklós halálának 70. évfordulója (és egyben a Holokauszt-emlékév) alkalmából számos országos rendezvényre került sor Magyarországon.
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének tagjai is összefogtak és egy gobelin megalkotásával fejezték ki tiszteletüket a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének emléke előtt, aki a holokauszt magyar áldozata volt.
A fekvő elrendezésű, többnyire sötét árnyalatú szövésen a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez és a Razglednicák költői képeire, metaforáit ismerhetjük fel. A kárpit tértagolásának erőteljes szerepébe kerülő szögesdrót-motívum „vad csomói” a krisztusi töviskoszorút is felidézhetik a nézőben.

A gobelinen nemcsak a „förtelmes” halálra utaló képiség van jelen, hanem fájdalmas ellentétbe kerül – a költő érték- és időszembesítő verseihez kapcsolódva – e költeményekben szintén megörökített idilli ifjúkor képi reprezentációival.
A hirtelen derékba törő boldogságot, a költő hitvesének, Gyarmati Fanninak egy olyan portréja képviseli a textilen, amely már szinte anakronisztikusan hat a világégésre utaló képelemek mellett. Fanni gyermekien üde, csintalan bájú arcképe a 19. századi fotográfiák aranykori derűjének hangulatát árasztja. Radnóti Miklós lehunyt szemű kontemplatív portréja szintúgy: szelíd nyugalmat tükröz.
Ám a szögesdrótok árnyékában ezek az arcok drámai tartalommal telítődnek, és ahogyan a versekben olvassuk: angyal-fényűvé, ikonszerűvé válnak. Fanni mosolya és Radnóti merengő, szinte lányos vonásai tökéletes kontrasztba kerülnek a kárpiton felbukkanó háborúra utaló jelektől (hadi repülő, tábori postabélyegző).

A gobelin kartontervezőinek arra is volt gondjuk, hogy felkutassák azokat a középkori művészet formakincsét továbbgondoló rajzokat, amelyeket a költő egészen fiatal korában készített. Az idősíkok összetorlódnak és a Radnóti keze nyomát őrző virágok és bárányok a kivégzőtábor drótokkal körülvett terébe szorulnak az alkotáson. Ezek a rajzocskák a foszló levélpapírok és verstisztázatok széleiről, időtálló, nemes anyagba kerülve nagyon hosszú ideig őrizhetik meg az utókor számára a költő ábrándos képzeletének apró nyomhagyásait. Hirdetve, hogy a démoni gonoszságra adható legnemesebb válasz az alkotás. Az ujjbegyekből virágokat fakasztó, legvégső időkben is szépséget szülő lélekerő Radnóti Miklóst a legvégsőbb helyzetekben és a halálfélelemben sem hagyta el.

Molnár Eszter
művészettörténész