EURÓPA FÉNYEI

Készült: 1995-96

Az Európai Unió soros magyar elnöksége tiszteletére
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének negyedik kárpitja

Alkotók

Balogh Edit, Baranyi Judit, Benedek Noémi, Bocz Beáta, Csókás Emese, Foris Katalin, Harmati Zsófia, Kiss Katalin, Kneisz Eszter, Kovács Péter, Lencsés Ida, Pázmány Judit, Szabó Verona, Tápai Nóra, Vajda Mária

A kárpitról

A Magyar Kárpitmûvészek Egyesületének mûvészei 2010-ben arra vállalkoztak, hogy – a 2011 elsõ félévében aktuális Európai Unió soros magyar elnökség tiszteletére – létrehoznak egy közös kárpitot Európa fényei címmel. Mindennek jeles elõzményei vannak. Az Egyesület mûvészei 1995–1996-ban a magyar Millecentenáriumra (a magyar honfoglalás évfordulójának ünnepe) készítették el a Kárpit határok nélkül címû munkát, negyvenhat alkotó közremûködésével 10,5 m2 nagyságban. Ezt követte az 1999–2000-ben, a magyar Millennium tiszteletére (az ezer éves magyar államiság évfordulójára) megszõtt Szent István és mûve címû tizennyolc négyzetméteres kompozíció, melyet harmincnégy mûvész készített, s ezután a 2003–2006-ban, a reneszánsz év alkalmából megszõtt Corvin kárpitok következett, melynek húsz négy­zetméteres felülete harminchat mûvész közös munkája volt. A mûvészek mindannyian tagjai a Magyar Kárpitmûvészek Egyesületének, amelyben csak olyan hiva­tá­sos magyar alkotók lehetnek tagok, akik már kimagasló színvonalú munkásságukkal korábban bizo­nyí­tották, hogy méltók a tagságra. Belsõ pályázat útján lassan kialakult egy újabb, közösen szövendõ Európa kárpit eszméje. A személyes pályamunkák nyomán összegzõdtek a gondolatok. Megfogalmazódott, hogy egy olyan mûnek kell megszületnie, amely az egész kozmoszt is érzékelteti, de legyen hangsúlya boly­gónk­nak, a Földnek, s azon belül legyen kiemelkedõ Európa jelenléte, szerepe, hogy legyen utalás a mûben a nagy európai kultúrkincsre, a görög mitológiára, s hogy idézzen olyan alapvetõ emberi jogi értékeket, melyek mindenki számára fontosak. A terv már jelezte, hogy egészen más szellemiségû mû keletkezik, mint a korábbiak, melyek jellemzõen a történelmet idézték, a múltat, hangsúlyosan vették figyelembe régi korok ábrázolatait, ám ez a mû voltaképpen a jelenrõl szól. A kárpit vizuális látvány- és színtervét, kartonját négy-öt alkotó készítette el, s 2010 tavaszán elkezdõdhetett a monumentális szövési munka. A négyes felvetésû, gyapjú alapanyagú mû, melyet fémszálak beszövésével még változatosabbá tettek az alkotók, egységes faktúrájú, nemesen elegáns, a kék árnyalataira, tónusaira épített horizontális fali­kárpit. A hangsúlyos árnyalatok jelzik az univerzumot, a Földet, s azon belül Európát, amely nincs elsza­kítva a Föld egyéb területeirõl. Egységes homogén kék felület fogja össze a kompozíciót, mintegy bordûr­ként, de nem merev pántként, hanem a szerves egybetartozást jelezve. Az univerzum végtelenségében feltûnnek csillagképek, egy méltóságteljes csillagvilág övezi bolygónkat, amely jobb oldalon ismerten ívelõdik, a teret is érzékeltetve, mintegy beledobódva a végtelen egyetemességbe. A mû bal oldalán pedig, finom rajzossággal, karakteresen szõve megjelenik Európa elrablása. A Zeuszi bika szinte kilép a mûbõl, s Európa némi iróniával, félve és felszabadulva ül a száguldó istenség hátán. A mû középsõ, centrális sávjában Európa egy mûholdas felvétel alapján szinte büszkén mutatja meg magát. Ez itt a civilizált világ egyik centruma. Hiába van sötétség, feketeség az univerzumban, a Föld más részein, Európa fényes, szinte vilá­gosságot áraszt az egész Földre, tán még azon túl is… Múlt és jelen. Historikum és indusztriális világ. Határtalanság és lehatároltság. Európa megszületett, van, fejlõdik, terjeszkedik, s magabiztos… Európa ezen a mûvön valóság és jelkép. A kék, fehér pontok, foltok, ívek, motívumok a tengerek sötétségében izgalmat adnak a látványnak. A kárpit meggyõzõ ereje nem agitatív, hanem szubtilisan emóciókeltõ. S hogy a mûvészek szerint ebben a civilizációs, kulturális, történelmi és szellemi egységben mi még a fontos, azt szavakban is megszövik, idézve az európai társadalmi szerzõdésbõl eképpen: „Az Unió az emberi méltó­ság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlõség, a jogállamiság valamint az emberi jogok – ide értve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek.” S minderre utalás történik angol, francia és német nyelven, izgalmas betûformá­lásokkal. A sorok jellemzõen a sötétebb árnyalatokból világosabb kékekkel szövöttek, néha sejtelmesen rejtõzködõek, de kivehetõk, olvashatók, s az „ezek az értékek közösek” befejezés hangsúlyos narancs-vörös árnyalatú, erõteljesen kiemelt. Helyesen. Európa a közös értékek világa. A tizenöt mûvész fejet hajtva Európa eszménye elõtt, megtalálta saját közös értékét. Szívós, kreatív munkával ezt az eszményt megszõtték, mint Európa fényeit. A mûvészek kiléptek – tán megszokott – magányukból. Európa a közös értékek közössége, s ezt sugározza a maga eszméjével és szuggesztív anyagszerûségével a nagyszabású kárpit.

Tervek

Ide kerülnek a dokumentumok