Duna LImes részlet

DUNA-LIMES

Készült: 2011-2012

Budapest, Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdona: Haute-lisse, 250x300 cm

A Római Birodalom a Duna mentén vonta meg határát
A Duna által összekötött népek közösségét jeleníti meg a kárpit nyelvén.

Alkotók

 Balogh  Edit, Baranyi Judit, Benedek Noémi, Bocz Bea, Cegléd Adéli, Fóris Katalin, Hager Ritta, Harmati Zsófia, Kecskés Ágnes, Kelecsényi Csilla, Kovács Péter, Kovács Imre, Kneisz Eszter, Lencsés Ida, Martos Katalin, Mészáros Erzsébet, Paszqualetti Eleonóra, Pázmány Judit, Szabó Verona, Sípos Éva, Tápai Nóra, Vajda Mária Zsámbokréti Dóra, Zelenák Katalin

A kárpitról

A Római Birodalom  a Duna  mentén vonta meg határát, melyet Limesként ismerünk, s melyet hazánk ma a Közép-európai Program keretében és támogatásával hat konzorciumi partnerrel együtt  mint  “Duna Limes – UNESCO Világörökség projekt” kíván védelem alá helyezni. A világörökség részévé ajánlott  magyar területen 121 helyszínt foglal magába, így különálló régészeti lelőhelyek láncolatát, mint az aquincumi romterületet, a Tokodi, Visegrádi, Dunaújvárosi és Dunakömlődi tábor, Leányfali és Budakalászi őrtorony, Verőcei, Szigetmonostori és Dunakeszi kikötőerőd maradványait. A magyarországi Limes-szakaszra vonatkozó világörökségi felterjesztési dokumentációt három kötetes mű foglalja keretbe.

Ehhez a projekthez kapcsolódik a Magyar Kárpitművészek alkotása, mely  a Tabula Peutingeriana (Peutinger tábla, térkép tekercs alapján az egykori Római Birodalom Pannóniára vonatkozó, és a Limest ábrázoló részletét ábrázolva, a jelen kontextusában, a Duna által összekötött népek közösségét, a  tudományos vizsgálódás raszter keresztjeihez rendelt ország iniciálék  jelzésével fogalmazzák  és jelenítik meg a kárpit nyelvén e tematikát.

A Tabula Peutingeriana az egyetlen fennmaradó Térkép a római birodalomról. Egy szerzetes készítette a 13. században. A tizenegy részből áll, 0,34 m magas és 6,75 m hosszú. A sematikus térkép nem valóságszerűen ábrázolja a világot: a területeket erősen torzítja, különösen a kelet-nyugati irányban. Római települések, a köztük vezető utak, folyók, hegyek, erdők és tengerek szerepelnek rajta. A birodalom három legfontosabb városát, Róma, Konstantinápoly, és Antiochia,  különleges díszítéssel jelzi. A teljes birodalmon kívül bemutatja a Közel-Keletet, Indiát és a Gangeszt, Sri Lankát (Insula Taprobane), és még Kínára is utal. Nyugaton az Ibériai félsziget hiányáról arra következtetünk, hogy a fennmaradt kópiából hiányzik egy elveszett tizenkettedik rész.

tabula keletkezési ideje a IV. század, vagy a korai V. századra  tehető. Konstantinápoly alapítási événél (328) biztos későbbi. Ravenna, – mely 402-ben lett a nyugati birodalom fővárosa – hangsúlyozott kiemelése ötödik századi revíziót sugall Levi és Levi számára. Germania Inferior” bizonyos városai az ötödik század közepén elpusztultak, úgyhogy ennél viszont korábbi kell, hogy legyen. Valószínű, hogy annak a térképnek a távoli leszármazottja, amely Augustus barátja, Vipsanius Agrippa irányítása alatt készült.

Agrippa halála után a térképet márványba vésték és az Ara Pacistól nem messze, a Porticus Vipsaniaeben helyezték el. Glen Bowersock is a térkép archetípusának korábbi datálását támogatja, mivel Arabia provincia számos részlete teljesen anakronisztikus a 4. századhoz képest, így ő is Agrippa térképét tartja forrásul. Nyomtatásban először Ortelius kiadásaként, (a lap nem létezik) jelent meg 1598-ban. Részleges első kiadását (Fragmenta tabulæ antiquæ) 1591-ben nyomtatta, Jan Moretus (a lap nem létezik) Antwerpen, később, 1598. decemberében, a teljes Tabulát is kinyomtatta, szintén Antwerpenben.

A Peutinger család tulajdonában maradt a dokumentum, amíg 1714-ben el nem adták. Királyi és főnemesi családok között forgott, aztán  Savoyai Jenő száz dukátért megvásárolta, 1737 -ben halála után a bécsi udvari könyvtárhoz (a Hofbibliothekhez) került, ahol azóta is őrzik.
1753-ben Franz Scheyb adott ki egy kópiát, és 1872-ben Conrad Miller német professzor másolhatta. William and Northgate kiadása 1892-ben látott napvilágot.

1911-ben kiegészült a Tabula a hiányzó, Britanniát és Hispaniát ábrázoló új lappal.
2007-ben a térképet a „világ emlékezete program” keretében az UNESCO felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Ennek megemlékezésére egyetlen napon, 2007 November 26-án, a nyilvánosság megtekinthette, bár törékeny állapota miatt általában nincs kiállítva.